Jogi szabályozásunk „EU-konform” ugyan, de a véleménynyílvánítás szabadsága mögé bújva gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak mindazok, aki ártatlan gyermekek megrontásában vagy annak látványában lelik örömüket.

Mindezek után nem meglepő, hogy a múlt héten kirobbant spanyol pedofilbotránynak magyar vonatkozásai is vannak. A spanyol igazságügyi szervek már tavaly felvették a kapcsolatot a magyar kollégákkal, de csak idén tavasszal adtak át olyan konkrét adatokat, melyek alapján itthon is el lehetett rendelni a büntetőeljárást. „Több elkövetőt azonosítottunk, őket tiltott pornográf felvétellel való visszaélés gyanúja miatt hallgattuk ki, miután a környezetükben házkutatást tartottunk, és adathordozókat foglaltunk le” – mondta el a Heteknek Gazdag Tibor alezredes. A Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni osztályának vezetője fél éves nyomozati munkát vetít előre, melynek szerinte mindenképpen vádemelés lesz a vége. Mint mondja, külföldi megkeresés nélkül is évente több ezer eljárás indul a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló felvételekkel való visszaélés tárgyában. Ügyosztályukon az összes eset egyharmada ehhez a bűntényhez köthető.

Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az internetes pedofília térhódításának – legalábbis hazánkban – a tisztázatlan felügyeleti és ellenőrzési viszonyok is nagyban kedveznek. A tartalomszolgáltatók érdekképviseletei a Nemzeti Hírközlési Hatóságra mutatnak, aki széttárja a karját, és a netrendőrséget emlegeti; a Hírközlési minisztérium informatikáért felelős szakállamtitkárának munkatársa pedig azt sem tudta megmondani érdeklődésünkre, hogy főnöke feladatköre magába foglalja-e az internetet. A kör bezárult: senki sem tudja, ki szabhatna gátat a fertőnek.

„Nincs és nem is kell az internetszolgáltatóknak felügyeleti szerv, lehetetlen is lenne a többmillió oldalt folyamatosan monitorozni. Az unió egyik 2000-es irányelve kimondja, hogy a közvetítő szolgáltató nem köteles a tartalmat ellenőrizni, és meghatározza, hogy milyen esetben felel a tartalomért” – mondta el érdeklődésünkre Mayer Erika internetjogász, hozzátéve, hogy ha a tárhelyszolgáltató tudomást szerez a jogsértés tényéről, akkor felhívásra el kell távolítania az oldalt, és csak akkor áll be a felelőssége, ha ennek nem tesz eleget. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum jogi szakértője elismeri, hogy tőlünk nyugatabbra sok szolgáltató nem enged ki perverz képsorokat tartalmazó oldalt a világhálóra, de „az a szolgáltató egyedi döntése, és ahogyan a zsebtolvajlás ellen sincs előzetes szűrés, a pedofil oldalak esetében is elegendő kell legyen a hatékony bűnüldözés visszatartó ereje” – vallja a szakember.

Úgy tűnik azonban, hogy mostanában az EU-ban is más szelek fújnak. Idén nyáron az Európai Parlament néhány képviselője arra szólította fel a Bizottságot és a Tanácsot, hogy készítsen uniós szintű szabályozást, amely „egy Közös Európai Központon keresztül akadályozza meg a pedofil weboldalak terjedését, az internet-szolgáltatókat pedig arra kötelezi, hogy az egyéb internetes tartalmak mögött megbújó pedofil oldalak létrehozását megakadályozzák.” A téma aktualitását az unió legfrissebb felméréseinek adatai szolgáltatták, amely szerint a pedofíliában érintett kiskorúak 92 százaléka európai származású, mint ahogy az ilyen tartalmak 86 százaléka is; az ezeket közzétevő weboldalak több mint fele szintén európai, és használóinak 61százaléka is. Továbbá 2003 és 2007 között 131 százalékkal nőtt a pedofil tartalmak mennyisége a világhálón. Mindezek ismeretében beszédes körülmény, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a 750 EP képviselőből mindössze 193-an csatlakoztak aláírásukkal a felhíváshoz.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) témával foglalkozó szakértője szintén szükségét érzi a felügyeleti szerveknek és az egységes szabályozásnak, de szerinte ez a mostani adottságok mellett lehetetlen. Parti Katalin szerint hiába alkalmazkodtunk e téren is elsők között az EU elvárásaihoz, az internet gyorsabban fejlődik annál, hogy ahhoz a nemzetállamok jogi szabályozása és a felhasználók elővigyázatossága fel tudjon zárkózni. Ráadásul meggyőződése, hogy a büntetőjog nem alkalmas a kérdés szabályozására, pedig az Európa Tanács tavaly óta még azt is előirányozta a tagállamoknak, hogy az illegális tartalmaknak ne csak a letöltése, hanem az elérhetősége is váljon büntethetővé.

Erről viszont elsősorban állampolgári bejelentések alapján értesülnek a hatóságok. A hazánkban üzemelő www.inetrnethotline.hu, és a gyermekvédelmi kék vonal (116111) nem sok reklámmal hívja fel magára a figyelmet, bár – mint Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség vezetője elmondta – így is érkezik havi 50-60 bejelentés – azonban mindössze 1-2 esetben merül fel a bűncselekmény gyanúja. Kapnak lakossági jelzést a helyi rendőrkapitányságok is, melyek tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar elkövetőkre inkább a meglévő külföldi lapok tartalmának letöltése a jellemző, és nem a saját maguk által készített aberrált felvételek feltöltése.

A legfrissebb, tisztán magyar ügyben is az egyik áldozat anonim bejelentése alapján nyomoz a sárvári rendőrkapitányság két férfi ellen. Az azóta előzetesben ülő elkövetők már két éve figyelték a környék lakótelepeit és játszótereit, majd pénzt ígérve csalták ki 12-17 éves korú áldozataikat a közeli erdőbe, ahol levetkőztetve őket fényképeket és videókat készítettek róluk, miközben fogdosták őket. Egyikük több fiatalt is leitatott, és a pincéjébe csalt, hogy ott rontsa meg őket. „A sértettek meghallgatása folyamatban van, de még nem mindenkit sikerült beazonosítani a gyanúsítottak lakásán lefoglalt képanyag alapján” – tájékoztatta lapunkat Pendli István, a sárvári rendőrkapitányság osztályvezetője.

„Óriási üzlet az internet, azért a biztonság kérdése egy darabig még másodlagos marad. Sokan nem is pedofilok, csak anyagi haszonszerzés miatt tesznek fel perverz tartalmakat a netre. És a kíváncsiság miatt mindig lesz érdeklődő, aki főleg a büntetőjogilag nem szankcionált legális pornográf tartalmak között keveredik bele az illegális feltöltésekbe” – erősíti meg az OKRI munkatársa a rendőrtiszt tapasztalatait.

Mivel a 90-es évek közepe óta rendszeresen a véleménynyilvánítás szabadságán bukott meg a vonatkozó szabályozás szigorítása, a Hetek által megkérdezett szakemberek szerint nem a jogi eszközök szélesítése jelentheti a probléma megoldását, hanem a megfelelő tájékoztatás és felvilágosítás. Mlinarics József elmondta, hogy hazánk is tagja az unión belül működő pedofilellenes szervezetnek, az Inhope-nak, amelynek fő feladata, hogy az internetre feltett perverz tartalmakat próbálja feltárni és eltüntetni a hálózatról. Parti Katalin pedig egyenesen úgy véli, hogy a gyerekek mellett a szülőket és a tanárokat is meg kell tanítani az internet biztonságos és tudatos használatára. Ennek egyik kézenfekvő megoldása szerinte az lehetne, ha – mivel egy teljes generáció került veszélybe – az internet árnyoldalaira való figyelmeztetés még a nemzeti alaptantervbe is bekerülne.

Hetek

Forrás: atv.hu